Falvak Kárpátalján

vissza a kezdőlapra

vissza a listára

Visk

1656-1657 között Visk fontos történelmi esemény színhelye. II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem innen indította seregét Lengyelország ellen XI. Károly svéd király és Bogdán Hmelnyickij ukrán fejedelem megegyezése alapján. A viski templomban vett részt a fejedelem az ország vezetőivel az országgyűlést megelőző istentiszteleten 1657-ben. A Visk határában levő, ma is HadimezőnekSok viski vett részt Dózsa György parasztfelkelésében, ezért annak leverése után a király hatalmas sarcot vetett ki a városra.Református népiskolája a 16. század közepén nyílt meg.

 

Tanítóinak nevét a kezdetektől ismerjük.1657-ben a lengyelek égették fel, 1669-ben hatalmas tűzvész, 1675-ben pedig nagy árvíz pusztította.Az 1703-1911-es Rákóczi-szabadságharc kezdetén 42 viski csatlakozott Rákóczi kurucaihoz, neveiket szintén ismerjük.1717-ben a krimi tatárok támadták meg, megritkították a lakosságot, lerombolták a templomot is. Rájuk a település határában mértek súlyos csapást a husztiakkal egyesült viskiek. A templomot csak 1789-re sikerült visszaállítani. Visknek 1730 és 1780 között vásártartási joga volt, 1786-ban éhínség pusztított.A településre befogadott görög katolikus ruszinság és a Mária Terézia által betelepített római katolikus németek által a 18. század közepétől megváltozott Visk felekezeti és nemzetiségi összetétele. 1824-ben külön iskolája nyílik a római és külön a görög katolikusoknak. Az utóbbi ruszin nyelvű.

 

1818-tól tartjuk számon a Visk-várhegyi fürdőt, amely a településtől 6 km-re egy kúp alakú hegyen állott az egykori vár alatt, ásványvize gyógyhatású volt. A fürdő rövid időn belül országos hírűvé vált. Gyakran megfordult a Várhegyi fürdőben a reformkor neves költője, Kölcsey Ferenc, fénykorá a fürdő az első világháborút megelőző időben élte t. 
1834-ben Visk a kamarával való hosszú pereskedés után elveszítette koronavárosi kiváltságait. 

 

1848-ban a Honvédelmi Bizottmány 1848. szeptember 16-i rendeletére válaszul a községből 29 fő jelentkezik Kossuth seregébe, később még többen csatlakoztak a szabadságharcosokhoz, Budavár ostrománál is többen haltak hősi halált. Világos után az életben maradottak a verhovinai falvakban bujkáltak.


A XIX. század második felében több ipartelep alakult, fellendült a bányászat, a kézműipar, százak vettek részt a Huszt-Máramarossziget vasútvonal építésében. 1900. szeptember 1-én pedig elkezdődött a tanítás az új állami elemi iskolában. A település elzártsága is megszűnik, hiszen 1903. június 27-én felavatják az első viski Tisza-hidat.
A lakosság jelentős részének egyre nagyobb hasznot hoztak a lankák szépülő gyümöl- csösei. 1905-ben a gyümölcstermesztők már összesen 100 ezer korona jövedelemhez jutottak. Mégis a század első évtizedében a viskiek Amerikába való jelentős kivándorlására figyelhetünk fel, amely az 1913-as hatalmas tavaszi árvíz után felgyorsul. Az első világháború kegyetlenül megviselte a községet.

 

Több mint 60 viski férfi halt hősi halált. Az 1918-ban kikiáltott tanácshatalmat leverték a benyomuló románok, akik raboltak, fosztogattak, feldúlták a várhegyi fürdőt is. A magyar kisebbséggel szembeni megtorlás sem nem maradt el. 

 

1922. június 30-án az új hatalom bezárta a Nagy utcai állami magyar iskolát, a tanítás az Orosz-magyar Állami Elemi iskolában folyt tovább ruszin, cseh és magyar nyelven. A felekezeti iskolákban továbbra is anyanyelvükön tanultak a gyerekek. Csak a római katolikus és a református gyerekek járhattak magyar osztályokba, ezáltal a magyar zsidók kénytelenek voltak ruszin osztályokba (vagy csehbe) járni. 

 

Ebben az időszakban épült a viski keskenyvasút, amely segítségével a Küblér nevű hegyről szállították a fát Bustyaházára, onnan pedig Csehszlovákia belsejébe. 1936-ban vezették be a villanyt Visk 220 magánházába, és 1937-ben megjelentek a községben a rádiók is. Ebben az évben ejtették meg a Tisza-híd második felavatását is felújítását követően.

A csehek 1938-as nagy mozgósításkor a viskiek újra megtagadták a bevonulást. A lázadás 250 személy letartóztatásával ért véget, akiket Kassára szállítottak.

1939. március 15-én a magyar hadsereg harmadik szárnyának alakulatai felszabadítják Visket. Ezt követően öt évre helyreálltak a nagyközség régi Máramaros megyei kapcsolatai. Az állami iskola újra magyar tannyelvű lett, dea magyar gyermekek számára is bevezették a ruszin nyelv tanítását úgy az állami, mint a felekezeti iskolákban. 1943-ban az első világháborús hősök emlékére Turul-emlékművet emeltek a viskiek a város főterén. 1943 szeptemberétől Hadházy Antal segédlelkész szervezésével megnyílt a técsői polgári iskola viski fiókja. 1944 áprilisában a németek Visket is hadműveleti területnek nyilvánítják.

 

Május 9-én Técsőre gyűjtik össze Visk zsidó lakosságot, deportálásuk 22-én kezdődik. Október 22-én vasárnap dél után két óra körül a viski Tisza-híd három pillérét a levegőbe repítik a szovjetek előretörésének megnehezítése szándékával. 

 

1944. október 23-én jelenik meg a szovjet katonaság Visken, s ezzel elkezdődik a viski magyarság második kisebbségi korszaka. Lerombolják a Turul-emlékművet, s mint mindenütt itt is a magyar férfiak deportálásával indul a megtorlás. Az 1945. július 11-i keltezéssel összeállított deportált katonaköteles férfiak névsorán 308 név szerepel. Ezek közül 100 ember pusztult el embertelen körülmények között, ennyi név áll a KMKSZ által 1992 novemberében a református templom kőkerítésén elhelyezett márványtáblán. A második világháború viski áldozatainak száma 45 ember volt.

1945-46-os tanévben betiltják a vallási nevelést, elkezdődik a kuláklisták összeállítása, és sorra kerülnek az újabb emberáldozatokat követelő koncepciós perek. 1947-tavaszán 100 gazdaságot kebelezett be a közös, a Viski Sztálin Kolhoz. 100 körül van azoknak a magyar fiúknak a száma, akiketaz „Újjáépítjük Donbászt!” program keretében erőszakosan hurcolnakaz USZSZK keleti szénbányáiba dolgozni. 1947-ben teljesen megszűntetik a magántulajdont. A lakossági telkeket kiegészítő néhány árnyi háztájin kívül valamennyi föld a viski határ területén működő Határőr, Sztálin, Vörös Csillag és Új Élet kolhoz tulajdonát képezi. Ekkor a két hétosztályos (ukrán és magyar tannyelvű) iskolában 49 tanító 883 gyermeket tanított. Ebből 498 tanuló magyar, 485 pedig ukrán iskolába járt. 

 

Visk több mint 8000 lakosa közül mintegy 4000-en magyarnak vallják magukat. Közigazgatásilag Viskhez tartozik néhány kisebb szomszédos település: a szanatóriumáról országos hírűvé vált Saján (5 km), Mogyorós (5 km), Fenes (Jablonyivka, 7 km), Rákos (2 km). További szomszédos települések: északra 2 kilométerre innét Bustyaháza (Bustino), már a Tisza jobb partján, nyugatra 8 kilométere Veléte (Veljatino). A Felső-Tiszavidék másik jelentős magyarlakta települése Técső (Tyácsevo) innét keletre mintegy 12 kilométerre található

 

 

Forrás:http://visk.ucoz.hu/